Annyi napja vagyunk már kinn, hogy azt nem lehet két kezünkön megszámolni. A hétvégét szummázva, egy bejegyzésbe venném, hiszen inkább mondanám egy hosszú napnak, mint két normálisnak.

Szombat reggel, terveztük, hogy korán elindulunk, és elsőként, egy bűvészboltot veszünk célba. Ez a terv annyira jól sikerült, hogy egy órás késéssel kezdtük meg a kalandunkat, és sajnos a lányok ezen a napon nem tartottak velünk. A bűvészbolt annyira volt bűvészbolt, hogy volt egy részleg ahol lehetett kapni bűvész cuccokat, viszont sokféle jelmezt, és néhány zsonglőr felszerelést is árultak. Ugyebár nem igazi jelmez az, amihez nem tartozik egy bajusz, ezért hamar elhatároztuk, hogy mindannyian befizetünk egy bajuszra, és azzal rójuk az utcát.

Osztatlan sikert aratott a városiaknál, és életemben először elértem azt, hogy a szórólapos kerüljön ki engem, ne pedig én őt.

Miután bevásároltunk, rövid tanakodás után elhatároztuk, hogy először a kikötőhöz megyünk, azután pedig áthajózunk Suomenlinna erődítmény-szigetére, ami Helsinki mellett van, és annak idején a helsinkibe utazó hajókat védte, ilyen eszközökkel:

Mivel a hajó indulásáig még elegendő időnk volt, előtte megnéztük a helsinki kikötőjében helyet foglaló vásárcsarnokot, aztán egy piaci hot-dogot, palacsintával és kávéval, majd megszálltuk a szigetet. Jópofa, hogy a szigetre hajóval kell menni, amire a tömegközlekedéshez használt bérletünk jó. 

Fölöslegesen érzem, hogy túlzott részletezéssel kifejtsem a sziget funkcióját akkor és most, ezért akit érdekel IDE kattintva többet megtudhat a helyről.

Tudva, hogy vasárnap visszamegyünk a lányokkal, inkább gyors felderítőmunkát végeztünk, és profilképgyártást.

A szombati nap további részében, félig spontán buli keretében megünnepeltük, hogy másnap már legálisan fogyaszthatok alkoholt akár az USA területén is. A legjobb része az estének a vodka volt. Finnországban annyira működik a szelektív hulladékgyűjtés, hogy a legtöbb Finnországban gyártott ital,műanyag palackban van. Nem vagyok egy nagy vodka imádó, ezért nekem akármilyen vodka, az hígító. Ezzel a műanyag flakonnal pedig még inkább kiérdemelte az ablakmosó nevet.

Vasárnap reggel kicsit viharverten, de időben sikerült útra kelnünk. Itt már a tervek konkrétak voltak, egyenesen a szigetre mentünk. Vasárnap minden délben nyit, viszont szerencsénkre az Alepa, egy non-stop üzletlánc, és pont utunkba esik egy a metrohoz, ezért a reggelinket az ő támogatásukban fogyasztottuk el.

A mai napon a szigetet már sokkal körültekintőbben, és teljes mértékben átvizsgáltuk, a turista térkép közreműködésével. Sajnálatos módon a múzeumok nagy része csak nyári időszakban van nyitva, viszont a sziget önmagában is rejt annyi látnivalót, aminek végiglátogatásával akár egy egész napot ki lehet tölteni. 

Itt kap helyet például az 1760-ban épült, és még ma is működő száraz kikötő, ami Európa legrégebben épült,és még ma is használt kikötője, ahova javítani hordják a hajókat.

És a sziget "bejárata", a King's Gate.

A sziget nem csak turista látványosságként működik. Rengeteg lakóház, és lakóparkok is vannak rajta. Sok közülük annyira beleolvad a sziget összképébe, hogy nem egyszer akartunk idegen emberek portájára bemenni fényképezni.

Hazafele menet a csoport kettévált, a többiek  hazajöttek, nekem viszont még muszáj volt bemennem boltba venni magamnak ezt-azt a jövőhétre.

Aki ismer tudja mennyire nehéz nekem örömet szerezni. Emberi gesztusokkal pedig lehetetlennek tartottam. Szerintem életemben először történt  velem olyan, hogy valakinek sikerült egy szimpla gesztussal meglepnie, és örömet szerezni vele. Hazaértemkor ugyanis láttam, hogy a szobatársam pont besurran a másik szobába, és amikor utána akartam menni bezárta az ajtót, és nem tudtam kinyitni. Miután sikerült bejutnom filmekből jól ismert módon, lufival, tortával, és a sokszor klisésen hangzó "Boldog szülinapot"-al vártak. 

Ez úton is köszönöm nektek ezt a kellemes meglepetést! =)

Nem mellesleg, a kedvenc tortámat kaptam. =)